Több millió ember életét változtatták meg Per-Ingvar Brånemark professzor osseointegrált implantátumai

Per-Ingvar Brånemark professzor, a modern fogászati ​​implantátum atyja.

Az innovatív csont-rögzített, helyreállító megoldásai emberek millióinak javították életminőségét a világban. Per-Ingvar Brånemark munkája nélkül a világ még mindig várná a titán implantátumok megjelenését.

Szerencse?  

Az 1950 években született fiatal kutató azért dolgozott, hogy előmozdítsa a világ ismereteit a véráramlás anatómiájáról.

Kísérletei során egy megmunkált titánból készült eszközt használt. A nyúl lábához csatolva ez a készülék lehetővé tette számára, hogy a nyulak csontszövetében mikrocirkulációt tanulmányozzon speciálisan módosított fénymikroszkóppal. (mikrocirkuláció – a legkisebb erekben (arteriolák, venulák és kapillárisok) történő véráramlás)

Amikor eljött az ideje, hogy eltávolítsa a készüléket a csontból, Brånemark meglepődött, hogy a csont és a titán elválaszthatatlan lett!

Későbbi mikrocirkulációs vizsgálatban körülbelül 20 diák önként vállalta a titáneszköz behelyezését a karjaikba. Több hónap múlva sem volt jele annak, hogy a szervezetük elutasítaná az eszközt.

Kutatási irányváltás

Ennél a pontnál döntött úgy Brånemark, hogy megváltoztatja a kutatásai irányát, hogy  megvizsgálhassa, a szervezet titán-tolerancia képességét. Látva, hogy a test mennyire befogadó a titánnal, Brånemark meg akarta tudni, miért. 

Tisztában volt azzal, hogy ehhez az új kutatási területhez, az osseointegrációhoz –  Brånemark a titánnak az élő csontszövetbe való integrálására megfogalmazott kifejezése -, fizikai, kémiai, biológiai szakértelemre is szüksége lesz. Brånemark vezetése alatt orvosok, fogorvosok biológusok, mind a csont és a titán kölcsönhatását vizsgálták.

Egy amerikai kutató, mérnök, Richard Skalak tervezte az első implantátumokat.

Viktor Kuikka, a svédországi precíziós mechanikus és óragyártó, a titán implantátumok és sebészeti eszközök megmunkálásának nehéz feladatát vette át.

 Az 1960-as évek közepén az orvosok és a fogorvosok még mindig azt tanították, hogy az idegen, nem biológiai anyagokat nem lehet az élő szövetbe integrálni. A kezdeti gyulladást és a végső elutasítást elkerülhetetlennek tartották.

Brånemark támogatások hiányában is kitartóan dolgozott és végül az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet finanszírozta a kutatását, amely lehetővé tette számára, hogy ismételten bizonyítsa az osseointegráció életképességét.

1965-ben egy svéd férfi, Gösta Larsson vált Per-Ingvar Brånemark első fogászati ​​implantátum betegévé.

Larsson deformált állkapoccsal született.  Brånemark egy sor titán implantátumot helyezett be az állkapcsába, mellyel életében első ízben tudott enni és beszélni. A beültetett  implantátumokat Larsson élete végéig rendeltetésszerűen használta.

Amikor 2006-ban meghalt, az implantátumok 40 évig problémamentesen működtek az orális protézisek sorozatának alapjaként.

Azóta világszerte több tízmillió ember részesült a Per-Ingvar Brånemark felfedezéséből.

Svédországban és külföldön egyaránt a Per-Ingvar Brånemark az osseointegráció terén elért eredményei új ígéretes kutatási területeket nyitottak meg.

Néhány Brånemark által inspirált kutatócsoport most arra összpontosít, hogy jobban megértse, hogyan hatnak a gyógyulás és az immunrendszer folyamatai. 

Mások a titán implantátumok felszíni szerkezetére és annak kémiai fejlesztésére összpontosítanak, a még jobb, gyors és biztonságos gyógyulás érdekében.

Mivel a sikeresen kezelt betegek száma világszerte robbanásszerű volt, más központok is tudományos kutatásaikba beépítik mind az új, mind a jól megalapozott komponensmintákat annak érdekében, hogy a lehető legmagasabb szintű biztonságot és hatékonyságot tartsák fenn a jövőben.

(Forrás: The man who made people smile)