Implantátum

Az „Implantátum” szó egy orvosi vagy sebészeti eszközt jelent, amelyet a testbe ültetnek be annak érdekében, hogy egy testrészt pótoljanak, támogassanak, vagy javítsanak a működésén. Az implantátumok széles körben használatosak különböző orvosi területeken, beleértve a fogászatot, ortopédiát, szívsebészetet és a szépségipart is.

Implantátum eredete

Az „Implantátum” szó a latin „implantare” szóból származik, amelynek jelentése ‘beültetni’. Ez jól tükrözi az implantátumok használatának alapvető célját, vagyis valaminek a testbe való beültetését.

Implantátum használata és típusai

Az implantátumok számos formában és anyagból készülhetnek, attól függően, hogy milyen célt szolgálnak. Például:

• Fogászati implantátumok: mesterséges foggyökerek, amelyek a fogpótlásokat tartják.
• Csípőimplantátumok: a sérült vagy elkopott csípőízületek pótlására szolgálnak.
• Szívritmus-szabályozók: azoknak a betegeknek, akiknek szívritmuszavaruk van.
• Mellimplantátumok: esztétikai vagy rekonstruktív céllal használtak.

Implantátumok felhasználása a gyakorlatban

1. Ortopédia: „A beteg csípőprotézis-implantátuma jelentősen javította mozgásminőségét.”
2. Fogászat: „A fogorvos egy új implantátumot helyezett be a hiányzó fog helyére.”
3. Szívsebészet: „Az Implantátum révén a páciens szívritmusa stabilizálódott.”

Szinonimák és kapcsolódó kifejezések

• beültetett eszköz
• protézis
• mesterséges beültetés